Kiállítások
Állandó kiállítás a Csonka (Török)-toronyban
Török világ – magyar világ
A kiállításon a Vártorony kiállító termeiben bemutatjuk a két világot – ezzel mintegy párhuzamba állítva a hódítók és a hódoltattak kultúráját, életmódját, mindennapi életét.
Enteriőr-szerűen megjelenítjük a korabeli hétköznapi lakóépületek belsejét, jellemző részleteit. Ezekben a hétköznapi élethez tartozó eszközöket, bútorokat, edényeket, világító eszközöket állítunk ki. A házak fűtését biztosító, jellegzetesen különböző török és magyar kályhákat is bemutatjuk.
Mindezt sok tárgyi anyaggal, élvezhető, befogadható formában.
Állandó kiállítás a Csonka (Török)-toronyban
"Rózsalevél, felkap a szél" - Sárdy János emlékkiállítás
„Egy időben bálvány volt, a népszerűség hőfoka, izgatottsága, látványossága akkora volt, hogy össze sem hasonlítható a mai sztárokéval, holott ők sem panaszkodhatnak.
S hogy más divat jött, és elmúlt a tűzijáték, nem tűnt el, mint annyi csillag az előadó-művészet egéről, hanem jelképpé mélyült, mint Blaháné. Klasszikussá érett.
A magyar népmese harmadik gyermekévé, aki tiszta szívvel küzd a sárkány ellen, nem mérlegelve, hanem vállalva a veszélyt, nem töprengve, hanem az egyetlen, lehetséges utat járva, tisztessége, küldetése, logikája szerint. Ezt a figurát – önmagát – építette fel élete végéig, ez volt a hatalma.”
Abody Béla
Állandó kiállítás a Fafaragó Galériában
Mesebeli Afrika
A kiállítás célja, hogy a 2012-es Magyar László expedíció nyomvonalán, az expedíció kalandjait, élményeit, témáit felelevenítve, Lantai-Csont Gergely recens fotográfiából, videóiból és Szilasi Ildikó Afrika kutató gyűjteményéből, a fekete kontinensről származó használati tárgyakból, néprajzi érdekességekből a néző valódi részese, újraélője legyen az expedíciós kalandnak, az út kapcsán pedig tartalmas ismereteket szerezzen Magyar László munkásságáról, és a mai Angoláról.
A kiállítás több téma köré épül, az expedíció témái/ „sztorijai” szerint. Minden nagyméretű molinón, felületen, egy ilyen „sztori” jelenik meg. Egy-egy színes, nyomtatott felületen egyszerre jelennek meg térképrészek, Lantai-Csont Gergely fotói és Szilasi Ildikó szövegei egységes, kreatív grafikai stílusban.
A kiállítást Szilasi Ildikó antropológus, Afrika-kutató rendezte és 2022-ben a Magyar László Tudományos Egyesület egészítette ki.
Időszaki kiállítás az Ispánházban
Látogatható: 2024. június 5-ig
Keresztút – Fabóné Bíró Ágnes és Fabó Ferenc fotókiállítása
Egy dokumentálásnak induló fotósorozatból, az összefogásból egy település és egy vallási közösség közös ünnepe lett Fabóné Bíró Ágnes és Fabó Ferenc a Dunaföldváron és határában álló, kereszteket bemutató fotósorozata. Tudva arról, hogy a határt járva fotózzák az útszéli kereszteket és látva elhivatottságukat kérte fel őket őket Fafka István, az egyházközség tanácsadó testületének világi elnöke.
A Dunaföldvár Katolikus örökségének megőrzésére indított munka keretében jött létre a húsvétra készülődés jegyében a kiállítás. Egy olyan kiállítás, ami egyrészt művészi színvonalon örökíti meg az eleink által állított útszéli kereszteket, másrészt dokumentálja azokat.
A Kárpát-medencei településképhez hozzá tartoznak az útszéli keresztek, bármerre megyünk az országban mindenhol találunk ilyen emlékhelyeket. Dunaföldváron is élen jártak a keresztállításban, hiszen ezekből ma is felkereshető 57 darab, ebből 55 a városban és annak határában áll, kettőnek a Várudvar ad menedéket. Jelen tudásunk szerint a legrégebbi 1792-ből való, ami valaha a Baross dűlőben állt, illetve az 1797-ben állított burgundiai kereszt. Legutóbb 2011-ben állítottak keresztet városunkban, mégpedig a Kovács család a Nagy-hegyben.
A lefotózott kereszteket megtalálják a Google térképen is az alábbi QR-kódot beolvasva:
Időszaki kiállítás a Fafaragó Galériában
Látogatható: 2024. november 2-ig
Egyáltalán – Nemes Ferenc kiállítása
Nemes Ferenc a Duna menti térség, illetve szűkebb régiónk (Fejér és Tolna megye) képzőművészeti színterének figyelemre méltó alakja, aki évtizedek óta rendszeresen szerepel a térség kollektív tárlatain, alkotótelepein, hazai-és külföldi seregszemléken. Tagja a Magyar Szobrász Társaságnak valamint a Rend-Rendszer Csoportnak (utóbbival 1980-tól napjainkig rendszeresen jelentkezik kiállításokkal). – írja Nyulassy Zsolt a szobrászról szóló cikkében.
Művei számos hazai és nemzetközi magán- és közgyűjteményben – köztük például a Magyar Nemzeti Galériában, a paksi Modern Képtárban, a győri Városi Múzeumban – megtalálhatóak. Nemes Ferenc művészete szoros kapcsolatban áll a tudománnyal és a filozófiával: művei középpontjában kezdetektől a többváltozós rendszerek törvényszerűségeinek elemzése áll.
Síkban és térben egyaránt a hullámmozgások jelensége, illetve annak leképezése állt művészi érdeklődése fókuszában. Munkái élményanyagául a káosz-és katasztrófaelmélet, a játékelmélet, a mikrovilág, a csillagászat jelenségei, de akár a társadalmi és pénzügyi világban végbemenő változások is forrásként szolgálnak. Az új kiadvány mediálisan is sokszínű, érvényes keresztmetszetet ad a művész életművéből – egyebek mellett igazolva azt is, hogy Nemes Ferenc munkássága művészeti jelentőségében messze túlmutat, túllép e régió határain.
A kiállítást rendezte:
Heritesz Gábor szobrászművész
Kurátor:
Rabiné Holmi Melinda
